Fanboy Híradó

The Deuce 1x04 - I See Money

2017. október 30. - Fega

deuce_5.jpeg

Ilyen az, amikor még az ág is húzza az örömlányt. A The Deuce negyedik része minden eddigit felülmúló szenvedéseken rángatja végig Maggie Gyllenhaalt, mi pedig kitárgyaljuk, jól teszik-e ezt.

Gaines: Utópia, mi? Frászt.

Az előző résznél említettem, hogy Vinnie egy utópisztikus kis közösséget próbál teremteni a Hi-Hat falai között, és a mostani epizód elején a maffiózók szabályosan el vannak ájulva attól, hogy milyen könnyű vele együtt dolgozni. Úgy tűnik, Vinnie-nek minden összejön, de George Pelecanos és Lisa Lutz arra építik fel az „I See Money”-t, hogy lerombolják az aranytojást tojó tyúk mítoszát. És nem csak Vinnie-n keresztül. Gyakorlatilag minden szereplő szopóágra (bocsi) kerül a részben, és szerintem messze ez volt eddig a legnyomasztóbb látlelet a sorozattól a szexmunkáról, meg arról, hogy hogyan lehet a víz színén fennmaradni.

Persze, van azért különbség, hogy a váratlan akadályok mennyire fenyegetik a különböző szereplők egzisztenciáját, testi-lelki épségét, a sorozat okosan nem tesz egyenlőségjelet a pocsék napok közé.

Vannak pocsékabb és még pocsékabb napok.

Vinnie-nek például csak a lelkiismeretét kezdi ki, hogy a kenőpénz fizetését megtagadó kétkezi munkást elagyabugyálják Rudy emberei. Logikus bonyodalom, de valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy Vinnie annyira naiv legyen, hogy ne jöjjön rá, miért kérdezgeti Tommy Longo a zendülők főkolomposáról, én ezt elég mesterkéltnek éreztem. Te mit gondolsz, túllőttek a célon az írók, hogy működjön a dráma?

Nem csak a maffia okoz kellemetlen perceket Vinnie-nek, a törvény másik oldala is csak a vérét akarja szívni. Miután a zsaruk kirobbantanak egy verekedést a bárban, és nem engedik Mike-nak, hogy szétválassza a bunyózókat, megjelenik a hadnagy, és bejelenti az igényét a havi védelmi pénzre. Látjuk, hogy a rendőrség nyakig sáros, azt is tudjuk, hogy a korrupció rendszerszintű, hisz lehet, hogy a hadnagy saját szakállára egészíti ki a fizetését, de ha ingatlanspekulánsok, maffiózók és – gondolom – magas rangú politikusok nyerészkednek Manhattanen, akkor joggal gondolhatja, hogy az ő esetében is félre fognak nézni, úgysem fogja megütni a bokáját. Alston mindenesetre a Simon-zsaruk hagyományát követve elindul a tiltózónás szálon, és nem hiszem, hogy meg fog állni a rendelet szigorúságának tesztelésénél.

deuce.jpeg

Szóval Vinnie, aki Rudy szerint annyira tökéletes partner, hogy nőben sem találna jobbat, most a rövidebbet húzza, így már az üres raktárépületnek sem örülhet felhőtlenül, bármit is tervezzenek oda mecénásai. A tesójának szintén nincs jó napja, hiába nyeri degeszre magát kivételesen a kártyaasztalnál, rögtön el is megy az összes zöldhasú a tartozása kiegyenlítésére. De mindez kutyafüle ahhoz képest, amit a női szereplőknek kell elviselniük a részben.

Közülük is elsősorban szegény Candynek, akit az írók tényleg a létező legdurvább szenvedéspornóba (bocsi) taszítanak. Hagyján, hogy bőrig ázik, még egy patkány is rámászik, miközben egy csávót ápol le a pornómoziban, és alig tántorog ki a moziteremből, már hívja is vissza egy újabb kuncsaft, valamiből meg kell élni. De onnan legalább még mindenki élve távozik. Kevés annál szörnyűbbet lehet elképzelni, mint hogy valaki a szádban hal meg. Itt sincs vége a kálváriának, mert a zárójelenet úgy érvel, hogy a halál rossz, de a hímsovinizmus is majdnem olyan rossz, és még a patkány sem olyan gusztustalan, mint egy csapat férfi, akik röhögve meghurcolnak és megaláznak egy amúgy is padlón lévő nőt, akit nem tekintenek többnek puszta tárgynál, egy vaskos tréfa csattanójánál. Eddig terjed a jófejség, nem tovább. A kérdésem ismét ugyanaz: túlzásba estek az írók, vagy ellenkezőleg, muszáj néha az arcunkba dörgölni a valóságot?

deuce_9.jpg

Engem inkább az kötött le, hogy a prózai szenvedéseken felül körüljárták, lehetséges-e egyáltalán normális, emberi kapcsolatokat teremteni azoknak, akik az utcán dolgoznak. Lásd, Candyt, akit egy teljesen átlagos, vele egykorú, elvált apuka fel akar szedni a lemezboltban, csak hát, ugye, hogy jössz elő az első randin azzal, hogy a pénzkereseti forrásod a prostitúció. Sőt, eleve hogyan tudod fogadni egy férfi közeledését, hogyha egyébként a nemi életed tranzakciós, és az önbecsülésed alighanem nincs az egekben. Candy megpróbálta szétválasztani a munkáját a szerelmi életétől – már ha van olyanja egyáltalán – olyan apróságokkal, mint hogy nem hajlandó csókolózni az ügyfeleivel. Azt a magánéletének tartja fent. Épp ezért szomorú az az agresszív csók, amivel elbúcsúzik Jacktől, tudván, hogy ez egy hamvába holt kapcsolat, abban a csókban minden keserűsége, cinizmusa, bánata benne van. Egy ilyen élethelyzet mellett, amibe bele is lehet halni – ahogy Candy és Ruby barátnője, Nikki is belehalt – szánalmasan eltörpül, hogy Abby cipőjének letörik a sarka, és így még leereszkedőbb, ahogy a pultoslány a privilégiumát viseli, még ha jót is akar a buszjeggyel.

Múltkor adáson kívül beszéltük, mennyire elidegenítőek a sorozat szexjelenetei, és a The Deuce valóban el tudja kerülni a tipikus HBO-sorozatos csapdát az egysíkú erotikával. A világítástól az operatőri munkán át a konkrét szituációkig minden azt szolgálja, hogy még véletlenül se gerjedjünk rá a kivillanó mellekre és a nemi aktusokra, olyan ez, mint menstruációs sztorikkal elkergetni ideig-óráig a kínos témákat feszegető striciket. De ha variálni kell, akkor variálnak. Érdekes volt, ahogy a rész rendezője, Alex Hall egymást követő jelenetekben tett különbséget két azonos neműek közti kapcsolat ábrázolásában. Barbara és Melissa titkos együttléte bensőséges, intim, őszinte, a kamera ezúttal nem távolról figyel, a szereplőknek nem csak a sziluettjét látjuk, hanem az arcukat is orgazmus közben, és velük maradunk utána is, a lopott boldogság kurta pillanataiban. Paul és a bróker pasija ezzel szemben hűvös színekkel festett szobában, egy tükrön keresztül beszélget úgy, hogy igazából elbeszélnek egymás mellett, csak a feszültség és a távolság létezik közöttük.

Te hogy látod a szex hierarchiáját a sorozatban? Tényleg ez lenne az az HBO-sorozat, amiben a női mell nem csupán díszlet? És hányadán állsz jelen pillanatban Vinnie-vel? Kinek adnál igazat: Vinnie-nek, aki azt állítja magáról, hogy ő csak egy átlagos csávó, aki semmivel nem különb másoknál, vagy Paulnak, aki szerint végül is nem egy abszolút seggfej.

deuce_6.jpeg

Fega: Nehezen tudok választ adni a kérdéseidre, Gaines, mert attól félek, hogy még nem látjuk a teljes képet és ebben a helyzetben elég szerencsétlenül mérhetem fel azt, hogy mikor és mekkorát tévesztettek az írók. Ha arra akarnék felelni, hogy mennyire tűnt naivnak Vinnie, akiben fel sem merült, hogy a maffia a saját, jól bevált módszereit fogja alkalmazni az okoskodó munkással szemben, akkor nyilván azt mondanám, hogy igen.

Viszont szívem szerint hátrébb lépnék egyet és azt mondanám, amit már kezdéskor is említettem, hogy eleve a maffia ilyen szintű érintettségét sajnálom, illetve érzem, jobb szó híján klisésnek. Viszont azt gondolom, hogy a Simon által vezetett csapat tudja, hogy mit miért csinál, ezért egyelőre inkább azt mondom, hogy az adott jelenetben belefért, hogy Vinnie kibökte a bajusza alatt a Schmidt nevet. A jelenetben ugyanis azzal volt elszámolva, hogy számolja a pénzt, nem igazán gondolt bele, hogy mire megy ki ez az egész játék. Ez a kis apróság pedig elég nekem ahhoz, hogy elhiggyem, mire észbe kap, hogy mit csinál, addigra már késő.

deuce_10.jpeg

Ezért a válaszom valami olyasmi lenne, hogy ha már be kellett hozni és szerepeltetni a maffiát, akkor igyekezzenek óvatosan bánni a klisés helyzetekkel és az epizód nekem azt mutatta meg, hogy ezt csak nagyon nehezen lehet elérni, de a végeredmény akkor sem lesz tökéletes. Te nem válaszoltál a kérdésedre, de valamiért azt gondolom, hogy neked sem volt annyira ínyedre ez a szál. Én is meglettem volna nélküle, de ha már túlzásoknál tartunk, akkor inkább volt gondom azzal, hogy a Fekete Frankie bekerült a történetbe. Az ilyen fegyvernepperek általában nagy ziccert jelentenek az írók számára, a Breaking Bad fegyverkereskedője szerintem örökre beírta magát a tévétörténelembe. Ehhez képest itt először láttuk, hogy Vinnie talán tényleg nem menthetetlen és bár a beöltözött férfit meg tudja különböztetni az igazi nőtől, a női fegyverekhez már nincs ilyen éles szeme. Ezután viszont Frankie felajánlotta, hogy akkor inkább már dolgozik állandóan Vinnie-nek, aki rá is van szorulva a védelemre.

Ez volt a nekem a furcsa: eleve Vinnie hogyan engedheti meg magának és hogyan lehet ez jövedelmezőbb Frankie számára, akiről azt gondolnám, hogy a fegyverekből vígan megél és komoly visszalépés ez a pozíció számára, amit nemhogy önként fogad el, de még ő vet fel. Ilyenkor lehet az, hogy van valamilyen saját kis ötlete, amiről fogalmunk sincs, amit keresztül akar vinni és szüksége van hozzá Vinnie-re. Azzal lehet kozmetikázni kicsit a helyzeten, de egyébként nem teljesen értem miért volt erre szükség.

deuce_3.jpeg

Csak részlegesen érintetted, de amellett, hogy az epizódban mindenkivel válogatott szörnyűségek történtek, a központi téma mégiscsak a szerelem volt és mutatták mindenféle megjelenését. Vinnie esetében például a fantázia dominált, legalábbis az, ahogyan viselkedett vele a felesége, akivel nem rég váltak el, pont úgy viselkedett, ahogy azt egy önérzetében sértett férfi elképzeli. Kedves, érdeklődő és rögtön bedob egy közös programot, ami közben majd úgy érezhetik magukat, mintha nem történt volt semmi baj.

Azt egyébként elhiszem Vinnie-nek, hogy ő egy átlagos csóka, aki tényleg nem jobb senkinél, persze ez az kábelsorozatok tekintetében már inkább a földre szállt angyalokhoz teszi hasonlóvá, hiszen nála sokkal nagyobb férgeket láthattunk főszerepekben.

Az első rész kapcsán beszéltünk róla, hogy hova is kell őt tenni a hőstől antihősig terjedő skálán, és az utóbbi epizódokban velem sikerült elhitetni, hogy ő tényleg elsősorban jószándékú, aki ettől függetlenül naiv is, és ez biztos, hogy az arcába csap majd előbb vagy utóbb.

Azt nem teljesen értem, hogy az ex-felesége, miért akarja őt ennyire visszakapni, illetve az sem egészen hiteles nekem, ahogy Abby-vel alakul a kapcsolatuk. Vagyis inkább a készítők mintha túl sokat akarnak pusztán annyival megmagyarázni, hogy ennek a két embernek őrült jó a kémiája, néha ennyi bőven elég. Persze az is segített, hogy a billiárdasztalon zajló együttlét során tényleg sikerült úgy ábrázolni, mintha ez lenne Abby életének az egyetlen helyzete, amit a saját irányítása alatt tart, amit élvez is és nem kell ehhez a szexhez annyira szerelmesnek lennie.

deuce_7.jpeg

Meg eleve, ilyen élethelyzetben lehet nem is képes szerelembe esni az ember. Mintha a sorozat azért is egy ilyen alapvetően a balszerencséről szóló epizódban próbálta volna meg bemutatni a szerelem különböző megjelenéseit. Barbarából és Melissából nem láttam eleget ahhoz, hogy el tudjam dönteni itt tényleg valódi érzelmekről, vagy csak egy kényelmet és biztonságot adó helyzetről van-e szó esetükben, de Paul és a pasija kapcsolata szerintem eleve csak a szexről szól valójában, főleg azért, mert a bróker férfi nem igazán tud mit kezdeni saját melegségével, így pedig esélytelen, hogy a testiség mellett a kapcsolat bármely másik részét is élvezni tudja. Meg egyébként is, csak Paul csinos arca az egyetlen, ami fontos számára, szó sincs arról, hogy ők itt megértik egymást vagy ilyesmi.

Szóval nem kell kurvának lenni ahhoz, hogy a szerelmi élet ilyen elbaszott és megoldhatatlan feladatnak látszódjon. Az élet pókerasztalánál mindenki kezébe jutnak rossz lapok, vannak, akik jobban tudnak blöffölni, valakik meg kevésbé. Candynek szerintem elég jól megy, ezért is tartom zseniálisnak, hogy ennyiszer alkalmazzák azt, hogy csak egy pici reakcióért mutatják az arcát, mikor valaki mond neki valamit. Az előző epizódban már beszéltünk arról, hogy hogyan fogadja a hírt, hogy egyelőre csak kamera előtt tudják elképzelni a szexista férfiak, most pedig a véget nem érő munka miatt kellett főleg megfagyasztani az arcizmait.

De nem ez volt az egyetlen, mert a vacsoránál, mikor megkérdezték tőle, hogy van-e gyereke, illetve a randi végén a csók előtt is látni lehetett sok pici apróságot Maggie Gyllenhaal arcán, aki nagyon fogja sajnálni, hogy élete alakítását egy olyan sorozatban nyújtja, amit leszar az Akadémia. Persze ez a te elméleted, szerintem simán benne van, hogy ez lesz az, ami miatt kompenzálják Simont a Drót hanyagolása miatt.

deuce_8.jpeg

Visszatérve a kérdésedre, nem éreztem túlzásnak Candy napját, mert nem olyan rég láttuk, hogy valakit csak úgy leszúrnak előtte az utcán, szóval könnyen el tudom képzelni, hogy egymás után ennyi szarság folyik a nyakába. Ami inkább eltúlzottnak tűnt az a tapsolás az étkezdében, de itt is inkább azt sajnálom, hogy láttuk eddig is, hogy ez ilyen törzshely, ahol mindenféle strici meg prosti találkozik, de nem igazán ismerjük, milyen itt a hangulat, az ilyen helyzetek mennyire gyakoriak. Így pedig nem volt annyira életszerű, ahogy szegényt még jól ki is nevetik, meg megrángatják. Persze a stricikből kinézem ezt, csak fura ez a túlságos fesztelen viselkedés mindenkitől. Inkább itt éreztem, hogy feleslegesen akarják a főszereplőt megfürdetni a szarban.

Van még egy szerelmi szál, amit nem érintettünk, ez pedig Sandra és Alston járőr randija. Ezt is kicsit filmesnek éreztem, de ahogy Vinnie esetében is, maga a jelenet, onnantól kezdve, hogy a cipője gyanús lesz, valahogy természetesen és nem romkomba illően tudott haladni, ami az összkép esetében rengeteget számít. Azt gondolnám, hogy nekik azért kell összefogniuk, hogy a prostikon túl piszkosabb ügyeket is leleplezzenek, hogy aztán végén rájöjjenek, hogy a rendszerrel szemben milyen tehetetlen az ember. De nem rohanok előre, inkább csak dicsérni akartam, hogy

ez egy jó példája annak, ahogy a különböző szálak elkezdenek összeérni és habár lehetne a megvalósítás bántóan filmes, apró nüanszokkal képesek árnyalni a képet.

Még egy dolog, amit korábban csak részben érintettünk, de most már muszáj írnom róla. A sorozat rengetegszer alkalmazza ezeket az okos vágásokat, amikor az egyik jelenet valahogy rímel a másikra, ahogy egymás után jön. Említetted, hogy a két meleg szex, például pont így jött, de ez csak az egyik látványos példa az epizódból vagy épp a sorozatból. Erről nem tudom eldönteni, hogy mit gondolok róla, mert nem mindig sikerül okosra, illetve legtöbbször azért is lehet ezt megoldani, mert gyakran előfordul, hogy egy jelenetből alig 1 perc után kiugranak. Aztán természetesen még visszatérnek, de én általában jobban szoktam szeretni azt, ha a jelenetek a maguk természetességével folynak és nem ugrálunk ide oda. Mintha ezzel akarná Simon, a saját mindenfelé elnyúló történetmesélési stílusát befogadhatóbbá tenni?

Viszont így gyakran olyan érzésem van hogy csak Instagram Storykat nézegetünk egymás után, ami gátolja azt, hogy az ember igazán  bele tudjon süppedni egy helyzetbe, mert olyan gyakran váltunk is valami másra. Az az egy okos vágás pedig nem mindig ad nekem annyit hozzá, hogy az egész rohanás miatt azt mondjam, hogy megéri.

Egyéb felfedezések:

  • Igyekeztem minden kérdésedre válaszolni, de a szex hierarchiájával kapcsolatban nem tudom mire gondoltál pontosan. (Fega)
  • Nagyjából válaszoltál, arra gondoltam, hogy a különböző hőfokú, érzelmi tartalmú szexjelenetek hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan adnak ki egy egészet. (Gaines)
  • Tetszett, hogy egy esős jelenettel azonnal megadják az epizód alaphangját, hogy itt ne számítsunk semmi jóra. Illetve azért is volt érdekes, mert tudjuk, hogy Candy a saját maga főnöke, így nem lenne mindenáron rászorulva, hogy elmenjen szopni a moziba, de mégis így dönt. Ahol aztán meg szembesülnie kell az előző epizódbeli kudarcával. (Fega)
  • A személyre szabott megaláztatás amúgy már azzal a zsargonnal megkezdődik, amivel a pornómoziban a kuncsaftok “felkérik” a prostikat a melóra. “You like movies?” Tudjuk, hogy igen, de a kuncsaftokat sosem érdekelné a valódi válasz. (Gaines)
  • Az Instagram Storys hasonlatodat amúgy nem érzem helytállónak, pontosabban, nálam egyáltalán nem úgy csapódik le a mozaikos szerkesztés, hogy túl hirtelen vált, meg zavaróan darabolja fel a hosszabb jeleneteket. És kétlem, hogy a könnyebb befogadhatóság lenne az oka, mert eddig is így vágott, és sosem voltak könnyen befogadhatóak a sorozatai. Csupán ez az a ritmus, amivel szeret dolgozni. (Gaines)
  • Csínján bánik a sorozat a történelmi események említésével, de a Stonewall mellett nem mentek el szó nélkül. Te mit szóltál hozzá? Nekem kicsit túlzásnak jött le, hogy persze Paul, ott is dolgozott annak idején. (Fega)
  • Nekem ez rendben volt, mert nem úgy írták meg a párbeszédet, hogy akkor ezután percekig rugóznak a Stonewall lázadáson. Tetszett az is, ahogy a gender névmások használatára tanítgatta Vinnie-t. (Gaines)
  • Az olyan apróságokat is értékelem, hogy nyitáskor még nem árultak rozét, mostanra viszont már kapható. (Fega)
  • “It's New York, you know. People wanna be surprised.”
  • “We gotta fuck the moon.” (Fega)

A bejegyzés trackback címe:

https://fanboyhirado.blog.hu/api/trackback/id/tr1514540626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.